Szendi Gábor is megtapasztalta, mire képes a magát tévedhetetlennek tartó celeb-professzor.

Boldogkői Zsolt rendre nekimegy olyan embereknek, akik a mainstreem-el ellentétes véleményeket mernek megfogalmazni. A koronavírus kapcsán vált igazán ismertté, amikor a vírusszekeptikus/vírusrealista nézetekkel szállt harcba, és főleg Gődény Györgyöt igyekezett lejáratni - megkapva erre a meghatározó médiafelületeket. 

De harcolt ő már a homeopátiával, a vitaminokkal, a táplálékkiegészítőkkel. Mindig ugyanaz a stílus, ugyanaz a harcmodor jellemzi: ő tévedhetetlen, a másik fél pedig sarlatán, csaló, az emberek bizalmával visszaélő ellenség, akivel lényegében neki szóba sem kellene állni. A kiindulási alap mindig ugyanaz: meg kell védeni a gyógyszeripart, ami szerinte a "legkorrektebb piaci szektor".

Egy biztos: Boldogkői a tekintélyelvűség mintapéldánya. Így fogalmaz magáról:

„Én egy akadémiai doktori (»nagydoktori«) fokozattal rendelkező orvoskari professzor vagyok, ami azzal az előnnyel jár, hogy nem szükséges bizonyítanom a szakmai kompetenciát, a hitelességet a tudásom és a rangom adja. Mivel ismerem az adott téma hátterét és mélyebb kontextusát, határozott kijelentéseket is tehetek.”

Szendi Gábor is megtapasztalhatta már Boldogkői vehemenciáját, amikor valami olyannal megy szembe, ami neki nem tetszik:

Egy részlet Szendi Gábor Nem, a paleo nem blöff, csak van, aki nem kedveli című írásából.:

"Kevésbé örvendetes a lekezelő, a tudományos érvelés alapszabályait is semmibe vevő stílus. Paleo teoretikusként és gyakorló paleósként is érintett vagyok, az alábbiakban válaszolok a cikkben megfogalmazott állításokra

Az orvostudomány valóban megtorpant a 70-es években. Véleményem szerint azért, mert az orvostudomány a mai napig képtelen evolúciós kontextusban szemlélni az embert. Rengeteg kutatás jelzi, hogy korunk emberének problémáit a mismatch, azaz az evolúciós össze nem illés okozza. Számos nyilvánvaló példát lehet említeni ennek illusztrálására. A D-vitamin hiány miatt növekszik délről északra haladva a rák, a multiplex szklerózis vagy az 1-es típusú cukorbetegség és a szkizofrénia gyakorisága. Vagy utalhatunk az utóbbi évtized nagy felismerésére, hogy a K2-vitamin étrend szintű hiánya magyarázza a nyugati ember érelmeszesedését és csontritkulását. Az 1980-as években született meg az a felismerés is, hogy "változatos, egészséges" táplálkozás mellett folsav vagy B12 hiány alakulhat ki és ez velőcsőzáródási problémákat okozhat a születendő gyermekekben. Ezek a problémák eredeti környezetünkben, eredeti életmódunkban ismeretlenek voltak."

Akit érdekel a cikk, a fenti linken eléri.

De érdemes egy másik írásból is idézni Szendi Gábortól:

"A stílus maga az ember, és Boldogkői büszkén vállalja is, hogy „gyakran kapom azt a kritikát, hogy arrogáns vagyok”, azonban a „túlzott udvariasság […] elkeni a problémák lényegét”. Amikor vitatkozik (például az ATV Doku című műsorában egy homeopata orvosnővel), akkor „Én nem egy tudományos diskurzusba kapcsolódom be, hanem már eldöntött tényeket ismertetek, ráadásul olyan személyekkel való vitában, akik nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, és rendszerint igen zavarosak a gondolataik”. Az ilyen személyekkel szemben a szerző szerint megengedhető a „zsebre tett kéz, a szitokszavak használata és a nem túl diplomatikus vitastílus”. Úgy véli, „ezek teszik egyedivé és érdekessé a műsort”. Utalva a homeopátiáról folytatott vitára, modortalanságát így indokolja: „Ha itt belementem volna a részletekbe, elveszett volna a lényeg, ehelyett az egészet egy nagy butaságnak tituláltam.” A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy amit a tájékozatlan néző/hallgató/olvasó egyszerűen modortalanságnak vél, az a szerző jól átgondolt, megtervezett, hatásosnak vélt fellépése csupán: „A nagyközönség azonban nem fogékony a bonyolult okfejtésekre, sőt gyakran az elemi logika is ellenséges indulatokat vált ki […]. Én ezért másfajta didaktikai módszerekkel élek az ilyen témakörök tárgyalásánál. Mivel itt nem pusztán ismeretterjesztésről van szó, hanem egy káros jelenség felszámolásáról, ezért a pszichológia eszköztárát is bevontam a szerepléseim koreográfiájának megtervezésébe […]. Az abszurditás bemutatása, a gúny az értelmetlen elképzelésekkel szemben, ezek határozott elutasítása, erőteljesen hatva az érzelmekre, de nem hagyva el az értelem mezejét, egyértelmű metakommunikációs üzenetek – ezek dominálták a megnyilvánulásaimat.”

Én úgy látom, a szerzőt tévedhetetlenségének illúziója és purifikátori buzgalma arra bátorítja, hogy azt gondolja: amiről ő nem tud, az nincs is, amit ő nem ért, azon nem is érdemes töprengeni, és aki mást gondol, az szélhámos. Boldogkői világképében az a „tudományos”, amit az akadémikus tudomány felvett a kánonjába. Nem tudományos, azaz irracionális, hitalapú minden más."

S hogy miért kell foglalkozni a Boldogkői-jelenséggel? Mert a médián keresztül olyan szintű rombolást hajt végre a tudományos eszmecsere, a másik oldal véleményének megismerése helyett eljátszott arrogáns, lekezelő stílusával, ami totálisan szembemegy azzal az elvárással, amit az olvasók, a hírfogyasztók is megfogalmaznak. Mert ki az, aki most, 2021-ben azt mondja, hogy ne legyen párbeszéd, ne legyenek viták, és ne legyen véleményszabadság? Elég pár ember, aki tévedhetetlen, és kijelöli az irányt mindannyiunk számára.

Egy ember biztosan besorolható ide: Boldogkői.

És még egy zárógondolat tőle:  „Ha tovább feszítem a húrt, szinte biztos, hogy bukni fogok, a kérdés csak az, mikor, hogyan és mit hátrahagyva. Azzal is tisztában vagyok, hogy nem az ellenoldal mér majd rám megsemmisítő csapást, hanem egy brutusi tőrt szúrnak a hátamba.”

Arra még emlékszünk, hogy pár hete körberoadshow-zta a médiát, hogy halálosan megfenyegették? Ugyanis kapott egy kellemetlen mondatot egy kamuprofilról... De megnyugtatott mindenkit: ő nem fél.

Szerintünk neki nem az "ellenségekkel", hanem a saját  démonaival kell megküzdeni.