A közönséges megfázást okozó vírus hatékonyan kiszoríthatja a sejtekből a koronavírus-világjárványt okozó SARS-CoV-2-t – állítják a Glasgow-i Egyetem kutatói, akik laboratóriumi kísérletekre alapozzák az előbbi megállapodást. 

Az orr, a torok és a tüdő sejtjeit meghódító vírusok közül némelyik a többi vírus előtt is nyitva hagyja az ajtót, mások viszont kellőképp önzők ahhoz, hogy maguknak tartsák meg a megszállt sejteket. A jelenség nem példátlan a gyakorlatban sem: 2009-ben Franciaországban egy-egy nagyobb rhinovírus-góc kialakulása sikeresen késleltette az influenza "A" vírus H1N1 altípusának járványszerű terjedését. Arról azonban eddig nem volt számottevő adat, hogy az új koronavírus esetén is működne „a vírus vírusnak farkasa” hatás.

Bár a felnőttek körében előforduló nátha leggyakoribb okozója, a rhinovírus koronavírus-ellenes hatása rövid életű lehet, a glasgow-i kutatók szerint mégis segíthet a COVID-19 visszaszorításában.

Az influenzavírusok a legönzőbb vírusok közé tartoznak, és általában mindig egyedül fertőzik meg a testet, míg az adenovírusok szívesen osztoznak más kórokozókkal. A tudományt ugyan foglalkoztatta a kérdés, hogy áll a SARS-CoV-2 ezekkel a vírus-interakciókkal, de a lassan egy éve tartó korlátozások miatt az összes vírus terjedése annyira lelassult, hogy ennek a tanulmányozása szinte ellehetetlenült.

A glasgow-i Víruskutató Központ kutatócsoportja modellezte az emberi légzőszervek belső felületét, majd a sejteket koronavírussal és rhinovírussal fertőzték meg. A következő eredményeket kapták: 

• Ha a rihnovírus és a SARS-CoV-2 egyszerre érkezett, csak a rhinovírus támadta meg a sejteket sikeresen.
• Ha a megfázást okozó vírus 24 órás előnyt kapott, akkor a koronavírus be sem kukkanthatott a sejtekbe.
• Ha a koronavírus kapott 24 órás előnyt, a később érkező rhinovírus kitakarította azokat a sejtből.

Pablo Murcia, az egyetem Víruskutató Központjának munkatársa, a tanulmány egyik szerzője így fogalmazott:

„a koronavírus nem tud elterjedni, annyira erősen gátolja a rhinovírus. Ez azért rendkívül izgalmas, mert ha megnő a rhinovírus gyakorisága, megállíthatja az új SARS-CoV-2 fertőzéseket.”

A további kísérletekből az is kiderült, hogy a rhinovírus által kiváltott sejten belüli immunreakció akadályozta meg a SARS-CoV-2 reprodukcióját. Ha a tudósok blokkolták az immunválaszt, a koronavírus szintje olyan nagyra nőtt, mintha a rhinovírus ott sem lett volna.

A Warwick Orvosi Egyetem tanára, Lawrence Young szerint a közönséges megfázást leggyakrabban okozó rhinovírusok fertőzőképessége igen nagy, az új tanulmány pedig arra utal, hogy ez a gyakori fertőzés hatással lehet a COVID-19 előfordulására és az azt okozó koronavírus terjedésére. Különösen az őszi és téli hónapokban, amikor a szezonális nátha jóval gyakoribb. Forrás

A kötelező maszkviselés felelőssége a "járványban"
Tehát a kutatók állítása szerint a közönséges megfázást okozó vírus hatékonyan kiszoríthatja a sejtekből a koronavírus-világjárványt okozó SARS-CoV-2-t. Azaz a pl. náthát okozó rhinovírus fertőzés olyan immunválaszt vált ki, mely gátolja a koronavírust abban,hogy az meg tudja fertőzni légzőszerveink sejtjeit!
Azt viszont tudni kell, hogy a rhinovírus 32 foknál szaporodik leginkább, e feletti hőmérséklet esetén már nem igazán! Ezért alakul ki a nátha hideg időjárás esetén, hiszen a beszívott levegő állandó hűtést biztosít az orr- és szájüreg nyálkahártyáknak. Azaz a rhinovírus szaporodásához fennállnak a kedvező körülmények.
Ha az orrunk és szánk elé maszkot teszünk, mivel a maszk megfogja a kilehelt párát és így részben el is tömődik, ezért az arc és a maszk közötti légtérben, testközeli 36 fokos hőmérséklet alakul ki. Egy perc alatt kb. 0,5 liter levegőt szívunk be, de szintén egy perc alatt 16 alkalommal veszünk levegőt! Azaz egy lélegzetvétel során kevesebb, mint 0,5 deciliter levegőt szívunk be. Ez a beszívott levegő találkozik az arc és a maszk közötti már használt, páradús, meleg levegővel. Így a nyálkahártyákhoz már 34 -35 C fokos levegő érkezik hideg időjárás esetén is, ami a rhinovírusok szaporodását gátolja.
Ugyanakkor a párától elvizesedő maszk - amit minden embernek kötelező volt hordani - gátolja az ember és ember közötti rhinovírus cserét is.

Vagyis a kötelező maszkviseléssel olyan állapotot teremtettek,hogy a szervezetben ne alakuljon ki megfelelő megelőző immunválasz a koronavírussal szemben. Lényegében elősegítettük a koronavírus szaporodásához szükséges feltételek meglétét. 

És mindezt a sajtó által felkapott virológusok, infektológusok pontosan tudják! És ez nem elég: még büszkék is voltak arra,hogy idén elmaradt a rhinovírus által okozott nátha.