Az amerikai légierő 1945. augusztus 6-án Hirosimában, a második világháború végén a világon először atombombát vetett be.

76 éve, 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a 350 ezer lakosú japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik, az Enola Gay nevet viselő B-29-es típusú bombázó 8 óra után 15 perccel atombombát dobott le a városra.

Ez volt az első alkalom, hogy nukleáris fegyvert vetettek be egy ország lakossága ellen. A Little Boynak elnevezett, 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles és 4,4 tonnás atombomba 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású volt.

Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette a halottak számát.

Idén a koronavírus-járvány miatt korlátozott létszámú résztvevővel zajlott a megemlékezési ünnepség. Helyi idő szerint nyolc óra tizenöt perckor, amikor az Enola Gay amerikai bombázó ledobta az atombombát a japán városra, a ceremónia résztvevői egyperces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elutasította Hirosima kérését, hogy a játékokon is iktassanak be egyperces csendet, így a néma megemlékezés nem szakította meg az olimpiai versenyeket.

Az elutasítás miatt sok japán ember érzett csalódottságot. Macui Kazumi, a város polgármestere azt mondta, hogy

a világ vezetőinek ugyanolyan elszántsággal kellene harcolniuk a nukleáris fegyverek felszámolásáért, ahogyan a koronavírus-járvány ellen teszik.

Szuga Josihide miniszterelnök szerint folyamatos erőfeszítésekre van szükség, miközben hidat kell építeni az eltérő állásponttal rendelkező országok közé.
A miniszterelnök kihagyott egy oldalt beszédéből, amire különféle hírforrások hívták fel a figyelmet. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Szuga elnézést kért a figyelmetlenségért. A Kyodo japán hírügynökség szerint a kihagyott részben az állt, hogy Japán az egyetlen ország, amely atomtámadást szenvedett el, és küldetése a nukleáris fegyverektől mentes világ elérése.

Hirosima legtöbb áldozatának halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket. A hirosimai ipari létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak zöme is túlélte a robbanást.
A Hirosima elleni atomtámadást a Nagaszaki elleni követte augusztus 9-én. Akkor több mint 75 ezer ember vesztette életét. Japán hat nappal később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború.