Szomorú adat, hogy az 50 évvel ezelőtt ismeretlen autizmus, mára népbetegséggé, pandémiává vált. Alig van olyan család, akiknek ismerettségi körében ne fordulna elő viselkedészavaros gyermek. Ez mind a szülőkre, mind a pedagógusokra egyre nehezedő feladatot ró.

Az élővilágban (baktériumok, egysejtűek, férgek, melegvérűek) között ismert jelenség, hogy bizonyos (környezeti tényezők) ételek hatására megváltozik viselkedésük. Irányíthatatlan autista gyerekeknél az ételintolerancia vizsgálat súlyos eltéréseket mutatott a tej és termékei, valamint a glutén tartalmú ételek terén. Ezen ételek megvonásával a viselkedésben jelentős változás következett be.

Amikor a diétázó gyermek diétás periódusában az oviban véletlenül elcsent társától egy pogácsát, két napra irányíthatatlanná vált. Hasonló változás következett be akkor is, amikor a szakorvos a diétázó, csaknem tünetmentes gyermeknek az étel-érzékenység igazolására, visszaterhelést rendelt el.

Amerikában a tudathasadásos elmezavart - skizofrénia – „bread madnessnek” – „kenyér bolondságnak” is hívják. Az elnevezés egy ismertté vált érdekes tapasztalás után vált ismertté:

Egy 50 éves hallucináló téves eszmékkel élő nőt elvittek egy nyári táborba, ahol gluténmentes volt az étkeztetés. Másnapra megszűntek hallucinációi és téveszméi. Amikor otthon visszatért a régi étrendre, másnap megjelentek tünetei.

Ezzel a módszerrel több hasonló beteget sikerült gyógyszer és tünetmentessé tennem csupán étkezési átállítással.

Amikor egy szülő azt kérte, hogy a gyermeke diagnózisában ne szerepeljen az autizmus szó, ekkor született az ételvezérelt viselkedési spektrum zavar diagnózis, ami az esetek döntő többségében fedi a valóságot.

A táplálkozásnak és az ételeink előállításának, tisztaságának, méreg-mentességének, egyre nagyobb szerep jut, de sajnos ezt egyre nehezebb megvalósítani. 

Dr. Guseo András elmélete

Dr. Guseo András neurológus az autizmust részben ételintolerancia alapú "ételvezérelt viselkedési spektrum zavarként" kezeli, melyet saját tapasztalatai és kutatásai révén a bél-agy tengely működési zavarával magyaráz. A szigorú glutén- és tejmentes étrend bevezetését javasolja, amely tapasztalatai szerint javíthatja a szemkontaktust, csökkentheti az agressziót és segítheti a beszédfejlődést.

„Autizmus és az ételvezérelt viselkedési spektrumzavar” című könyvében a következő kulcsfontosságú gondolatokat fogalmazza meg:

• A bél-agy tengely szerepe: Úgy véli, hogy a modern étrend (glutén, tej, cukor, adalékanyagok) krónikus bélgyulladást okozhat, ami áteresztő bél szindrómához vezet. „Minden betegség a belekben kezdődik”.
• „Ételvezérelt” viselkedés: Szerinte az autizmus sok esetben nem egy megváltoztathatatlan állapot, hanem egy „ételvezérelt viselkedési zavar”, ahol a nem megfelelően lebontott fehérjék (glutén és kazein) opiodszerű hatást fejtenek ki az agyra, megváltoztatva a gyermek viselkedését.
• Személyes motiváció: Saját bevallása szerint azért kezdett el ezzel foglalkozni, mert látni akarta, hogy az unokái és a jövő generációi egészségesen nőnek fel. Egyik írásában úgy fogalmaz: „Ha egészséges gyermeket vagy unokát szeretne, tájékozódjon időben”.
• A „visszaterhelés” veszélye: Gyakran említi, hogy a diéta elhagyása (például egy szelet kenyér vagy egy pohár tej után) szinte azonnali visszaesést hozhat a gyermeknél: visszatérhet az agresszió, az alvászavar vagy a kommunikáció beszűkülése.