Küzdeni kell a kényszerítéssel szemben!

Időről időre felvetődik a kérdés, szükség van-e a gyermekeknek a kötelező védőoltások mindegyikére, és ha igen, milyen formában. Az oltásellenes mozgalom célja az, hogy a gyermekkori oltásokat választhatóvá tegyék 17 másik európai uniós országhoz hasonlóan, ahol nincs oltási kötelezettség. A problémás témához kapcsolódóan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) próbált tájékoztatást adni a következők szerint.

Jelenleg 12 betegség ellen kötelező hazánkban a védőoltás. Az első a fekete himlő elleni védőoltás volt 1876-ban, és a jelenlegi rendszer 1954 óta működik. Azt írják, hogy „a magyar orvostársadalom egységesen támogatja a védőoltási rendszer működését, ismeri a védőoltások fontosságát és közegészségügyi szerepét”.

Néhány, a védőoltásokkal szembeni nézeteket valló orvos véleménye az interneten és különböző közösségimédia-felületeken nagyobb figyelmet kap, de ez nem tükrözi, hanem szembemegy az orvosszakma egészének álláspontjával.

A gyógyszerészeti központ szerint a védőoltások és a kötelező oltási rendbe tartozó védőoltásokkal kapcsolatos kérdés orvosszakmai és közegészségügyi kérdés.
„A védőoltási program jogi szabályozása Magyarországon zárt és részletes. A jogi szabályozási környezet az alkotmányosság próbáját is többször kiállta. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kimondta, hogy az államnak alkotmányos kötelessége a gyermekek egészségének védelme, és ennek érdekében - a közösség védelmét is szem előtt tartva - korlátozható a szülők döntési szabadsága a kötelező védőoltások esetében” - állítja az NNGYK.

Szerintük a jogi szempontok mellett lényeges, hogy a védőoltások elmaradása nemcsak az adott személyt veszélyezteti, hanem az oltatlan személy környezetében élőket is.
„Azon egyéneket, akikben nem alakult ki a védettség, vagy bármilyen egészségügyi okból nem olthatók, őket a nyájimmunitás védi. Ez a rendszer a gyermekek, családok, közösségek és a teljes társadalom egészségét védi, és biztosítja Magyarország járványügyi biztonságát.”

A választható oltások mellett azok az érvek is szólnak, hogy 17 EU-s országban nincs oltási kötelezés. Az EU- és EGT-országok oltási rendjei között vannak különbségek, például az életkor, a dózisok száma vagy az oltások kombinálása tekintetében. Az egyes országok közötti eltéréseket olyan tényezők befolyásolják, mint a betegségek által okozott teher, az egészségügyi rendszer struktúrái és erőforrásai, különféle politikai és kulturális tényezők, valamint az oltási program rugalmassága. A kötelezőség az adott ország jogrendszerétől, hagyományaitól, egészségügyi ellátórendszerének felépítésétől és finanszírozásától függően változhat.

Azokban az országokban, ahol ajánlottak az oltások, ott sem lehet teljesen elutasítani, mert lehetnek olyan feltételek, mint például a közösségbe járás

- mondja az NNGYK.

„Továbbá a járványügyi helyzet változásával azon országok is módosítanak az ajánlott oltási renden, például kötelezővé teszik egyes betegségek ellen a védőoltást, amikor az szükséges. Az elmúlt időszakban például a kanyaró európai járványügyi helyzete miatt Németország, Olaszország, Franciaország is jogi kötelezéssel biztosítja a gyermekek védelmét.”

Az állami szakhatóság szerint hazánkban továbbra is magas szintű a társadalmi bizalom és támogatottság a védőoltások iránt.