Az értelmiség covid-elmezavara

Tájékozódj, gondolkozz ne csak félj!  

A koronavírus megmutatta, hogy az értelmiség mintegy 99%-ának gyakorlatilag nincs gondolkodó́ képessége (csak kis szűk csöveken belül, azokat sem tudván és nem is akarván összekötni), nincs kritikai képessége, nincs ítélőképessége és nincs értelmi önállósága. És főleg nincs szellemi bátorsága. Egy gondolkodó magyar pszichológus szerint azért, mert túl tekintélytisztelő.

Jaroslav Belsky bécsi orvos szerint nárcizmusa, hiúsága miatt, mert fél az „összeesküvés-elmélet-hívő” bélyegtől és ezt a szűrőt még öncenzúra-szerűen belsővé is tette. Az ún. „egyszerű ember” azért képes oknyomozóbb gondolkodásra, mert ettől a bélyegtől nem, vagy kevésbé tart.      

Ez mind igaz, de többről is van szó. Részben a fönti okokból az értelmiség túlságosan azonosult a fősodorral, a fősodratú hírcsatornákkal és a fősodratú tudománnyal. Ki a voltaképpeni fősodorral, a globálissal, ki egyfajta helyi/nemzeti fősodorral. Pedig a fősodor a nagytőke hangja, drága hirdetések, tulajdonlások, „támogatások” és összefonódások által, olykor a konkrét tudósítók kifejezett lekenyerezése által.

Az értelmiség 99%-a számára a fősodor „a valóság”.

És, ha egy állítás eltér a fősodor állításaitól, az értelmiségi elveszíti biztonságérzetét és szorongani kezd. Mint amikor a kisgyermek elveszti édesanyját a szeme elől.   Az értelmiségi, akár a kicsi gyermek: a fősodron csügg. Így van csak biztonság-érzete. Az értelmiség (99%-a) Fősodor Függő. Oly súlyosan függő, mint a morfinista. Ha megpróbálna eltávolodni a fösodortól, szeparációs szorongás tör rá. Az értelmiség: kisgyermek. A jelenség egyfajta komplexus. Igényli a lélektani tudományos kutatást. Mert kóros mértékű a függés: súlyosan zavarja az életképességet.    

Mi is az elmezavar? Olyan lelki zavar, amelyikben a valósághoz való viszonyunk súlyosan károsodott. Ha azt tekintjük a valóságnak, amilyennek a valóságot láttatni akarják a legnagyobb gazdasági és hatalmi érdekek, akkor a valósághoz való viszonyunk nagy törést szenved. Az értelmiség fősodorhoz való kóros kötődése a kényszerneurózis egy fajtája. Az értelmiség állandó neurotikus „forrás”-keresése, „forrásokra” való kényszeres, kicsinyes, állandó hivatkozása, maga az állandó kényszeres hivatkozósdi hamis biztonságérzetet ad, mert a fősodor rendszerén belül marad, ott körbe-körbe jár.      

Így történhetett meg, hogy mintegy 100 évig a „hiteles” tudomány a spenótot adta meg az egyik „legfontosabb vasforrásként” és a tizedesjel hibát száz évig senki sem vette észre, vagy ha észrevette, lehülyézték és befogták a száját a „hiteles forrásokra” hivatkozva. Ugyanez történt a D-vitaminnal: a napi szükséges adagjáról egy nullát lefelejtettek és a szükséges adag tizedét nevezték ki megfelelőnek mintegy 100 évig.    A tévedésnek valószínűleg milliószám lettek halálos áldozatai: csontritkulás, combnyaktörés, érelmeszesedés, szív-érrendszeri betegségek, fertőző betegségek, több rák, a csontritkulás ellen adott durva gyógyszerek mellékhatásai, a női csontritkulás ellen adott ösztrogén okozta mellrák, krónikus gyulladásos betegségek stb. És hány hasonló vaskos tévedés bujkál még a tudományban!  Valószínűleg az az állítás is ilyen, hogy az éghajlat-változás egyik legfőbb oka a széndioxid kibocsátás.  
Az pedig végképp rendszerszintű tudománytalan állítása a fősodratú „tudománynak”, hogy az éghajlat védelmét a természet átfogó védelmétől elszakítva kell, vagy lehet megvalósítani. Így egy bajból legalább 5 másik nagyobbat csinálunk. Hajmeresztő „tudományos” programok vannak, amiknek inkább áldozata a természet és célja kevesek meggazdagodása (árnyékoló vegyszereket gyártani és juttatni a légkörbe; trágyázni a tengeri algákat; üzletelés szén-dioxid kvótákkal; elektromos autók a közlekedés rendszerszintű, szerkezeti átalakítása helyett stb.)  

De nem elég, hogy az értelmiség a fősodor által hatalmi/gazdasági érdekek szószólója: még gondolatrendőrködik is, és karaktergyilkolja, terrorizálja, elnémítja, cenzúrázza, elnyomja a másféle álláspont képviselőit. A hatalmitól eltérő tudományos álláspont képviselőit is, természetesen, véleményükkel együtt. Így nem csak önveszélyes, hanem közveszélyes is. A nagy globalizmus bíráló Michel Chossudovsky nem kevesebbet állít, minthogy „a globalizmus a nagytőke és az értelmiség paktuma”. A nagytőke hangja és karmestere hozzá a fősodor.    

Most a Világgazdasági Fórumon meghirdetett ún. „Great Reset” nevű erősen fasisztoid nagytőkés totalitárius program fenyegeti az emberiséget, amit a járványra és a szén-dioxidra hivatkozva vezetnek be.

E program azt jelenti, hogy nagytőkés érdekeltségek, azaz az emberiség bajainak fő okozói teljhatalomra tartanak igényt az (általuk okozott) bajok „orvoslására”. Értjük? A bajokat okozó nagytőkések ellenünk fölállított diktatúrát követelnek a bajokra hivatkozva! 

Tessék beleolvasni a programba! Minden képzelődést fölülmúló hajmeresztő program, néhány hazug zöldeske és szociális hangzású díszítéssel: digitális koncentrációs tábor nekünk, az ember szinte szó szerinti digitális meztelenre vetkőztetése, sőt annál is több.   Méltán hasonlíthatjuk a helyzetet Hitler 1932-33-as hatalom átvételéhez. Nos, ebben az értelmiség (99%-a) szolgája és rendőre a globális nagytőkének: vagy mélyen hallgat a „Great Reset” fasiszta programról, vagy szépítgeti azt, sőt hazudik róla.”    Forrás


Szólj hozzá