Hisz itt már az emberélet sem számít…

Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy meg kell védeni az igazát. Könyvtárnyi törvény és jogszabály van ezek lefolytatására, amiben bíznunk kellene, hiszen csakis egy céljuk lehet: az igazság kiderítése. De vajon milyen eszköze marad azoknak, akiket meghurcolnak, mert az igazukért harcolnak, és csak falakba ütköznek?
Itt van például két olyan eset, ami az elszántság és a felelősségérzet különös ötvözetén keresztül rávilágít a törvénytisztelő és azokat betartó emberek kiszolgáltatottságára.

A parlamenti képviselők elszámoltatására 605 ezer támogató aláírással népszavazást elindító, és a kiemelkedő polgármesteri tevékenysége miatt is ismertté vált Seres Mária férje már több mint 5 hete - július 14-e óta - éhségsztrájkot folytat. Ezzel az eszközzel küzd a velük szemben elkövetett törvénytelenségek ellen, ami túlmutat az egyéni kálváriájukon. Az elhatározás hátterében egy hosszú koncepciós politikai eljárás van, amiről itt lehet részletesen informálódni.

A fősodratú média a füle botját sem mozdítja, pedig Magyarországon nem jellemző, hogy valaki egy ilyen, az egészségét is veszélyeztető akcióba kezd. Erről Dr. Gődény György is írt a honlapján, aki szakmai tanácsaival próbál segítséget nyújtani az erőpróbához. De úgy látszik, ebben az esetben a hírérték és az ügy kiemelt fontossága már nem számít - az egyébként mindig szenzációra éhes sajtónak.

A nyíregyházi házaspárt költségvetési csalással vádolták meg úgy, hogy csak a hírekből tudták meg ők is! A média ennek ellenére nem volt kíméletes: már lényegében az ítéletet is kimondta, pedig ha törvényes lenne az eljárás, akkor még pernek sem kellene lenni - állítják a joghoz értő szakemberek. Aki veszi a fáradtságot, és kicsit utánanéz Seres Mária facebook oldalán, hamar rá fog jönni, hogy itt valami tényleg nagyon nem stimmel!

A balliberális ellenzék pozícióféltése, és az őket kiszolgáló média nyomása miatt az ügyészség mindent megtett, hogy vádat emelhessen, akár törvénytelen módon is. Pedig még feljelentő és feljelentés sincs az ügyben, de bármilyen terhelő bizonyíték vagy tanúvallomás sem! Csak egy politikai megrendelésre készült koncepció, aminek a hátterében a magyarországi ellenzék szavazatféltése áll egy olyan vonallal szemben, amely valóban civil, alulról építkezik, és így előbb-utóbb célba is ér, ami a végét jelentené a mai, egyre hiteltelenebbé váló ellenzéki pártoknak. Tehát nem kérdés, hogy kinek az érdeke, amit persze nem is titkolnak…

Aztán itt a másik eset, ami jogi szempontból meglepő ellenpólusként is értelmezhető. Ez egy háromgyerekes esztergomi család szomorú története, ahol viszont az illetékesek mindent elkövetnek, hogy ne kelljen a felelősöket megbüntetni.

Már 13 éve nem hajlandók megnevezni a vétkeseket

„Az igazság nem tűr meg semmi álnokságot, nyíltan szól az emberekhez, éppen ezért népszerűtlen” - írja Greiner Tamás a facebook oldalán.
Az esztergomi férfi 2007 óta folytatja harcát, hogy a felesége tragikus halála körül feltárja a valóságot. Pedig nem kér teljesíthetetlen dolgot, csupán annyit, hogy az erre illetékes szervek nevezzék meg a felesége haláláért felelős embereket.

A harmadik gyerekének életet adó édesanya 2007. június 29-én hunyt el az esztergomi kórházban, a szülés másnapján. Egy szakmailag indokolatlan beavatkozást követően a magas lázas állapotára nem figyeltek, és a kórházi dokumentáció szerint több mint 10 órán keresztül sem megfigyelés, sem vizsgálat, sem ellenőrzés, sem pedig labor nem volt. Aztán az állapota hirtelen összeomlott, majd súlyos szepszis következtében a szülés másnapján elhunyt.

„Ez nem az orvosok elleni hadjárat, hanem az embertelenség, a beleszarás, a korrupció, a törvénytelenség és az igazságtalanság hadjárata” - fogalmazott Greiner Tamás.
A férfi évek óta pereskedik, de egyelőre sikertelenül. Az ezzel járó lelki terheken túl ez teljes anyagi ellehetetlenülést is hozott, hiszen rengeteg pénzt emészt fel az eljárás, és mivel pervesztes lett, még végrehajtót is küldenek rájuk!
Létrehozta a Fehér köpenyes sarlatánok hálójában közösségi oldalt, ahol olyan emberek történeteit osztják meg, akik hasonlóan az egészségügyi „hibák” áldozatai.

Greiner Tamás a Civilek Esztergomért szervezettel elindult a 2019-es önkormányzati választáson. Céljuk az volt, hogy a pártérdekeket kiszolgálók helyett a városért dolgozni akaró emberek kerüljenek be végre az irányító testületbe, de a pártkatonák legyőzték őket.
A közéleti szerepvállalással újabb indulatokat generált, de Greiner nem foglalkozik ezzel, mert eltökélte: addig nem áll le, amíg az igaza ki nem derül. Ezért nem riad vissza semmilyen áldozattól.

A két történet különbözősége és hasonlósága is nagyon elgondolkodtató. Az egyikben nincs bűn, de mégis vádlottá válnak, a másikban egy ember életét követelte a bűnös hozzáállás, viszont senki nem került a vádlottak padjára.  Az elsőben mindent elkövet a hatóság, hogy akár törvénytelenül is, de bizonyítsa a bűnösséget, míg a másikban mindent megtesz, hogy elleplezze azt.
Amiért a két történet mégis hasonló: az a jó értelemben vett fanatikus elszántság, amivel az igazság győzelméért küzdenek. Bármi áron.

Normális ez egy jogállamban?