18 KÉRDÉS: A beoltott ismerősöknek érdemes feltenni néhányat

1. Volt-e már olyan pusztító járvány a világon, melynek során a végveszélyben lévő embereket fenyegetéssel, zsarolással, agymosással, jutalmakkal, kedvezményekkel lehetett rábírni, hogy fogadják el a gyógyszert, hajlandók legyenek életben maradni?

2. Volt-e már olyan járvány, melynek során egy százalék alatti halandóság miatt leállították az egész világot?

3. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a vírus nem természetes eredetű, akkor százmilliók életét érintő, emberiség elleni bűncselekmény történt, melynek kiderítésén a világ összes titkosszolgálatának, nyomozó hatóságának kellene dolgozni, s a kérdés a média egyeduralkodó témája lenne. Miért nem ezt tapasztaljuk? 

4. Egy egészségügyi/orvosi kérdés megoldása szakmai konzultációkat, vitákat, egyeztetéseket, vélemények, kutatási eredmények összevetését, ütköztetését igényli. Ma csak egyetlen vélemény kap teret, az oltás propagálása, minden ettől eltérő vélemény elhallgatandó, büntetendő, rémhírterjesztésnek, bűncselekménynek minősül. Miért?

5. Mi indokolja, hogy egy tisztán egészségügyi kérdésben évtizedekre szóló titkosítások keletkezzenek?

6. Miért kellett a járványkezelést militarizálni?

7. Hogy lehet, hogy egy halálos kór által fenyegetett időszakban az emberek maguk választhatnak az egyre szélesebb oltási palettáról, mint étteremben az étlapról, ízlésük szerint nevezhetik meg a gyógyszert? Milyen tudás, végzettség, szakmai tapasztalat alapján teszik ezt?

8. Ha a vírus még maszkviselés mellett is fertőzőképes, cseppfertőzéssel terjed, kimutatásához miért szükséges mélyen az orrban turkálni, miért szükséges a vérbő garat karcolgatása?

9. Ha minden helyzetben, utazáshoz, intézménylátogatáshoz elengedhetetlenül szükséges a teszt, miért nem tesztelnek az oltás beadása előtt, amikor az oltandó személy egészségügyi státuszának megállapítása valóban fontos lenne?

10. Hogy adhatnak be oltást tesztelés nélkül, ráadásul úgy, hogy az oltóanyagot nem orvos választja ki?

11. A járványügyi készültség, a lezárások, megszorító intézkedések alapjául szolgáló statisztikák percenként közölték a fertőzöttek, kórházban kezeltek, lélegeztetőgépen lévők, s az elhunytak számát. A statisztika miért nem terjed ki az oltottak adataira? Az egyébként hivatalosan kísérleti stádiumban lévő oltóanyagok megítélésénél legfontosabb szempont lenne az oltottak nyomon követése, további tesztelése, megbetegedésének, elhalálozásának számontartása. Mindez a statisztikákban nem szerepel. Miért nem?

12. Ha egy bármikor pozitív teszteredményt produkáló személy bármely okból meghal, statisztikailag a Covid áldozatának számít. Ha egy beoltott személy hal meg, akkor ő az oltás áldozata? Miért nincs hivatalos statisztikai adat az oltottak mortalitási számairól?

13. A magyar miniszterelnök az elkövetkező éveket a járványok évtizedének nevezte. Milyen információ alapján tette ezt?

14. Ha minden oltás minden vírusmutáns ellen véd, mi a különbség az oltóanyagok között?

15. Minden gyógyszerreklám esetén fel kell hívni a figyelmet a várható mellékhatásokra is, jól ismerjük, „kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét…” Az oltási kampány során miért csak a pozitívumokat hangsúlyozzák?

16. Ha az oltás valóban hatékonyan véd, milyen veszélyt jelentenek az oltatlanok az oltottak számára?

17. Második éve tűnik el nyomtalanul a közel évszázada évről évre megjelenő influenzajárvány. Hová lett?

18. Influenza elleni oltás évtizedek óta létezik. Azóta eltűnt az influenza? Forrás


Szólj hozzá