Japánban a lakosság kevesebb mint egy százaléka volt eddig beoltva a koronavírus ellen, bár az EU jóváhagyta az oltóanyag-dózisok 52,3 millió eurós exportját Japánba. Ennek egyik oka a mélyen gyökerező oltási szkepticizmus a múltban bekövetkezett nemkívánatos mellékhatások miatt.

Az olimpiai játékokra három hónap múlva kerülne sor Japánban. Ám még mindig nem biztos, hogy meg lehet-e rendezni.

Yoshihide Suga miniszterelnök eddig ragaszkodott a játékokhoz. A koronavírust oltásokkal akarják ellensúlyozni. Az EU által jóváhagyott vakcinadózisok exportjának több mint 50 százaléka Japánba került. A japánok oltási hajlandósága azonban lényegesen alacsonyabb, mint más országokban.

Eddig Japánban a lakosság kevesebb mint egy százaléka oltott be a koronavírus ellen. Az alacsony japán kvóta oka az oltások lassú jóváhagyási folyamata, a szállítási nehézségek, a politikusok rossz kezelése - de legfőképp a lakosság körében tapasztalható magas oltási szkepticizmus. Ez utóbbi korábban megélt oltási botrányok sorozatához kapcsolódik.

A The Lancet tanulmánya szerint a japánok bíznak a legkevésbé az oltásokban. A japán lakosság csupán 30 százaléka gondolja úgy, hogy az oltások biztonságosak. (Az Egyesült Államokban ez 50 százalék.) 

Haruka Sakamoto, a Tokiói Egyetem egészségügyi kutatója azt mondja:

"Japán nagyon óvatos az oltásokkal kapcsolatban, mert történelmileg sok probléma merült fel a mellékhatásokkal kapcsolatban."

Az 1990-es évek elején az MMR-oltások (kanyaró, mumpsz és rubeola) állítólag magas számban agyhártyagyulladáshoz vezettek. Egyértelmű kapcsolatot azonban nem sikerült létrehozni, ám ezt követően már nem javasolták az MMR oltást - ami ma is így van.

A törvényeket is megváltoztatták, hogy a japán kormány jogilag felelősségre vonható legyen az oltások minden nemkívánatos mellékhatásáért. Több addig kötelező oltást azóta töröltek.

A rohamokról és fejfájásokról szóló beszámolók után a méhnyakrák elleni HPV oltást szintén nem ajánlották. Mikihito Tanaka politológus és közgazdász a Waseda Egyetemen kifejtette:

"Japán erős egészségbiztosítási rendszerrel és mindenki számára hozzáférhető orvosi ellátással rendelkezik. Nagyon kevés ösztönzés van arra, hogy az emberek az egészségüket veszélyeztessék egy új oltással."

A japán kormány azt tervezi, hogy Tokióban és Oszakában új oltási központokat állítanak fel május végén a katonai egészségügyi személyzet segítségével.

A július 23-án kezdődő játékokra 15 ezer résztvevő érkezésére számítanak. Forrás