Mennyire kell félni a vírusoktól?

A vírusokat nem kell lebecsülni: igazán “trükkösek”.

Dr. Zátrok Zsolt cikke alapkérdéseket tisztáz, ami segít tisztábban látni, hogy mivel is állunk szemben, ha egy vírusos járvány időszakot élünk meg.

"A vírusok nagy számban fordulnak elő a természetben. Bár rettegni nem kell tőlük, de egyik vírust sem szabad lebecsülni. Érdemes megérteni, hogyan terjed és betegít meg. Mert ha ezt tudod, akkor sokat tehetsz a fertőzés elkerülése, megelőzése érdekében. Ha pedig mégis “elér”, akkor kisebb eséllyel betegít meg komolyabban, mintha felkészületlenül érne.  

A vírus egy rendkívül kis méretű biológiai organizmus. Még “sima” mikroszkóp alatt sem látható, többnyire nagy felbontású elektronmikroszkóp szükséges hozzá.

Minden életformának, növényeknek, állatoknak, gombáknak, sőt még a baktériumoknak is megvannak a vírusos fertőzéseik.

A vírus önmagában nem szaporodik, erre csak más élőlény sejtjeiben (gazdasejtek) élősködve, parazitaként képes.

A testbe került vírus “igyekszik” bejutni közvetlenül a sejtekbe, ha sikerül, “átprogramozza őket”. A gazdasejtek a saját anyagaik helyett a vírus kezdik el “gyártani”, sokszorozni. Egy idő után a gazdasejt kimerül és elpusztul, így a vírusok kiszabadulnak, hogy újabb sejteket fertőzzenek meg.

A vírusok létszámukat tekintve a leggyakoribb organizmusok a Földön. Enyhébb betegségeket, mint a nátha, influenza, bárányhimlő, herpesz, de akár súlyos, halálos kimenetelűeket (Ebola, AIDS, madárinfluenza, MERS vagy a mostani kínai koronavírus) egyaránt okozhatnak.

Hogyan terjed a vírus?
A vírusok változatos módon terjednek. Van, amelyiket rovarok visznek át egyik állatról vagy növényről a másikra. Vannak tüsszentéssel, köhögéssel a levegőbe kerülő aeroszollal, testnedvekkel, esetleg ürülékkel szennyezett tárgyakkal. A legtöbb vírus csak egy vagy néhány fajt tud megfertőzni.

Az influenza vírus általában cseppfertőzéssel “kapható el”. A beteg (vagy tünetmentes vírushordozó) testváladékaival kell érintkezned. Vírushordozó az, akin nincsenek (még) tünetek, de a fertőzőképes vírus még a testében található.

A betegek és hordozók “viszik” szerteszét a kórokozót és átadják másoknak. Például úgy, hogy a (tömegközlekedési eszközön, bevásárlóközpontban, moziban, munkahelyen, stb.) nem viselnek maszkot és köhögéskor-tüsszentéskor a kezüket sem teszik a szájuk elé. Így az általuk “kiköpött” vírus a levegőben lebegve méterekre is eljut. Mások ezt a levegőt lélegzik be a vírussal együtt.

Megtörténhet az is, hogy nem “köp” rád közvetlenül, hanem kezet fogsz és a korábban a tenyerébe tüsszentett vírusokat átadja a te kezedre. Amikor megsimítod a szád, orrod, szemed, akkor fertőzöd meg magad. Ugyanez történhet, amikor a busz kapaszkodóra tapadnak a vírusok, majd innen “nyalod be”.

Mi történik, ha elkapod?
A vírusok többsége ellen nincs és nem is volt mesterséges gyógyszere. Vírust nem lehet elpusztítani antibiotikummal, azaz vírusfertőzés esetén felesleges szedned. (Csak akkor kell, ha a vírus mellett baktériumos fertőzésed is van).

A vírusok ellen az immunrendszered az igazi és egyetlen fegyver!

Amikor életedben első alkalommal “kapsz meg” egy vírust, akkor az viszonlag gyorsan képes terjedni a szervezetedben. A vírus testedbe jutása és a tünetek megjelenése közötti idő a lappangási idő.

Az immunrendszered a behatolót észlelve „riadót fúj”. A betolakodóval szemben kétféle védelmi rendszer aktiválódik: a humorális és a celluláris (sejtes).

A humorális immunrendszer a vírussal való találkozás után speciális ellenanyagok termelését kezdi meg, melyek a vírushoz tapadva meggátolják, hogy a sejtekbe bejusson és terjedjen. A immunoglobulin M (IgM) ellenanyagot a szervezet a fertőzés kezdetétől néhány hétig termeli. Az immunoglobulin G (IgG) termelődése csak ezután indul be, de ez évekig, akár élethosszan megmarad és véd a későbbi fertőzésektől.

Ha a vérben IgM mutatható ki, az friss fertőzésre utal, míg az IgG-é azt jelenti, hogy valamikor régen a szervezet már találkozott az adott kórokozóval.

A vírussal fertőzött sejtek egy interferon nevű anyagot kezdenek termelni, ami aktiválja, “odavonzza” a fehérvérsejteket. Ha ezek vírusgyanús fehérjét “találnak” egy sejt membránján, akkor elpusztítják őket (a bennük levő vírusokkal együtt). Az a celluláris (sejtes) védelmi rendszer.

A fertőzés első napjaiban úgy tűnt, hogy a vírus győz le téged, de aztán beindul az immunrendszered, és megfordítja a csatát.

A vírusok “trükkösek”
Ha egy olyan vírussal találkozol, amivel korábban már “volt dolgod”, akkor a vírusnak kevés esélye van. A szervezeted már ismeri ezt a vírust és az ellene termelt IgG ott kering a véredben. Amikor ismét megjelent a vírus, az immunrendszered “csírájában fojtja el” az ismételt próbálkozását.

A védőoltásokat (és a bennük levő legyengített vírust) azért kapod, hogy a szervezeted felkészülhessen a kórokozó ellen és legyen IgG az adott vírus ellen. Azaz amikor egy tényleges járvány jön, a szervezeted már felkészült a támadásával szemben – a védőoltásoknak köszönhetően tűnt el például a járványos gyermekbénulás, de sok más, korábban rettegett betegség is.

A vírusok azonban trükkösek és „mutálódnak”, azaz megváltoztatják a tulajdonságaikat. Ezért van az, hogy a tavalyi influenzavírus helyett idén egy olyan változata betegít meg, amivel korábban nem találkoztál.

Kicsit olyan, mint az autóknál: a Toyota Yaris tavalyi modellje másképp nézett ki formailag, más motor volt benne, mások a lámpái, mint az ideinek – a név azonos, a kocsi más, első látásra fel sem ismered.

Mikor veszélyes a vírus, például az influenza?
A vírus (influenza is) csak a legyengült immunrendszerű embereket tudja súlyos, életveszélyes állapotba sodorni.

A legutolsó információk szerint a mostani járvány minden áldozatának több súlyos betegsége, alapvetően legyengült szervezete volt.

Ha egészséges vagy, akkor tehát kevés félnivalód van. Ha egyébként is súlyos beteg vagy, lábadozol egy ilyenből. Másik fertőzéssel küzd éppen a tested, az legyengíti a védekező képességed.

Kockázati tényező a hipochondria, azaz a betegségtől való túlzott félelem is. Ha fejben nem vagy „egyben”, a megbetegedéstől való rettegés stresszt okoz, ami gyengíti az immunrendszerred és könnyebben betegszel meg.

Hogyan előzheted meg, hogy elkapd?
(Influenza) járvány idején kerüld a közösségi helyeket, a tömegközlekedést, a mozikat és bevásárlóközpontokat. Ha mégis ilyen helyen van dolgod, érdemes maszkot használnod.

Kerüld a kézfogást másokkal, különösen a betegekkel. Gyakran moss kezet és nagyon figyelj, hogy ne tapogasd az arc-szem-száj környékét. Az immunrendszeredet egészséges és változatos táplálkozással (sok zöldség és gyümölcs, mérsékelt húsfogyasztás) lehet maximális készültségi állapotban tartani.

De járványok idején segíthet a szervezeted vitamin és ásványi anyag raktárainak feltöltése. Szedj multivitamin készítményt, amelyben A-tól Z-ig ásványi anyagok és mikroelemek is vannak.

3-4 napig a normális napi adag 2-3-szorosát vedd be. Ezzel feltöltöd a szervezeted – ártani nem tudsz, mert a felesleget a tested  kidobja („kipisiled”) 

Szintén hasznos, ha a járvány hírére elkezdesz sóterápiát használni a hálószobádban. Egész éjjel működtess Saltair Home UV sóterápiás készüléket az éjjeliszekrényeden.

A sós levegő nem csodaszer, de ahogy a Semmelweis Egyetem kutatói egy pár évvel ezelőtti kísérletben kimutatták, feleannyian kapták el a vírust azok, akik megelőző sóterápiát kaptak, mint azok, akik nem. Akik a sóterápia ellenére mégis elkapták, lényegesen enyhébb lefolyású volt a betegségük és gyorsabban gyógyultak meg.

Mennyire kell félni?
Véleményem szerint influenza járvány esetén nem kell pánikolni. Nagyobb eséllyel üt el a zebrán egy autó, minthogy elvigyen egy vírus (influenza).

Csak összehasonlításképpen: a 10 milliós Magyarországon egy évben 25-27 ezer embert visz el a hirtelen szívhalál, további 50 ezret a szív-érrendszeri betegségek, 35 ezret a rák…stb. De ettől még add meg a tiszteletet a vírusnak!

Ha járvány van, akkor fokozd a higiéniát, gyakran moss kezet, kerüld a betegeket és ne menj tömegbe. Alkalmazz sóterápiát. Igyál sok folyadékot, táplálkozz változatosan. Pótold a vitaminokat, ásványokat és nyomelemeket (de nem kell túlzásba esned). Antibiotikumra nincs szükséged, nem hat a vírusokra.

A többit pedig bízd az immunrendszeredre – meg fog védeni téged a vírus ellen!


Szólj hozzá