Ilyen lenne egy normális ország

Sajnos hajlamosak vagyunk csak a rosszra fókuszálni, pláne ebben a faramuci maszkos helyzetben, de van remény, ahogy jó emberek, hála, szeretet és köszönet is. Íme egy pár történet:

Ma reggel a Lidlben szemtanúja voltam egy nagyon emberi dolognak. Egy lány valamiért nem tudott fizetni a kasszánál (az okáról lemaradtam, mert éppen az olcsó alkoholról fantáziáltam) és a sorban kettővel mögötte álló srác felajánlotta, hogy kifizeti neki, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Ráadásul azt sem várta el, hogy valahogy majd visszafizesse neki, csak lazán visszaállt a sorba a saját cuccaihoz. Az egész jelenetnek egy nagyon wholesome atmoszférája volt, amiben hősünk mindenki napját bearanyozta egy picit. Olyan volt, mintha pár percig nem is Magyarországon lennénk. 

Nekem egyszer egy teljesen idegen fizette ki a parkolásom a Mammutba ...otthon hagytam a pénztárcám, és lehajtottam a parkolóba pénz nélkül.. Mentem a bizt. szolgálathoz szólok.. és ott várakozott egy srác kérdezte mizu... mondom nem tudok kimenni a parkolóból, mert otthon hagytam mindenem, és nem tudom rendezni a parkolást.. ..kérdezte mennyi a park..díj. Mondom 600 ft..itt van tessék..Mondom add meg a neved vagy számod ... nevetett hagyd már!......Mondom köszönöm jó fej vagy!!

Ezt egyszer én is megtettem, mert egy láthatóan sérült fiatalasszony, minden földi jóval megpakolta a kosarát mert volt egy ötezrese. Szegény azt sem tudta mit pakoljon vissza , hogy elég légyen. Nem volt szívem nem segíteni. 

Egyszer egy reggel az egyik helyi sparban egy úr az aktuális újságot vette meg. Feltételezem minden nap vásárolta, hiszen a pontosan kiszámolt összeg volt nála. Az újság ára emelkedett, látszott rajta a döbbenet és a szomorúság. Gyorsan mondtam is a kasszásnak, hogy adja oda majd kifizetem én. Illetve volt olyan is hogy munka közben a vevőmnél nem volt annyi. Egyszer egy gyermekkel esett ez meg, pár dolgot vett volna és egy kicsi összeg hiányzott. Látszott rajta mennyire kellemetlenül érinti, mondtam neki, hogy semmi baj menjen nyugodtan. Aki mögötte állt végighallgatta ezt és annak ellenére hogy nem akartam elfogadni a különbözetet, kifizette. És a kereskedelemben dolgozott éveim alatt erre többször is példa volt. 

Velünk olyan történt, hogy a gyerekekkel moziba indultunk. Csak éppen a férjem a bankkártyáját otthon hagyta, kp pedig nem volt annyi, hogy mind a négyőnknek tudjunk venni mozi jegyet. Mögöttünk lévő házaspár odajött hozzánk, megkérdezték mennyivel kellene kipótolni. kb 1500 Ft volt, ami hiányzott. Odaadtak a pénzt. Kértem egy számlaszámot, amire vissza tudjuk utalni a pénzt, de csak mosolyogtak és elmentek. Leguggoltam a gyerekeimhez, és sírtam, annyira meghatódtam.

Pontosan ugyanez történt meg velünk karácsony előtt kicsivel az Aldiban - ott vettem észre, hogy otthon maradt a pénztárcám - és a mögöttem álló fiatalember felajánlotta, hogy kifizeti nekem (nem kis összeg volt, ráadásul, borzasztó cikinek éreztem az egészet). Kértem, hogy adjon bankszámlaszámot, hogy visszautalhassam, de nem fogadta el, csak annyit mondott "Boldog Karácsonyt!" Kisfiam ott volt velem, hazáig sírtam, szegénykém, nem értette, de annyira meg voltam hatódva az úriember kedvességén, és nagylelkűségén. Ilyen történetekkor mindig picit visszanyerem az emberekbe vetett hitemet.

Én is segítettem már ki vásárlásnál egy idősebb hölgyet. Pont egy ezrese hiányzott a fizetésnél. Már rakta volna vissza a darált húst amit a hétvégére vett az unokáinak készülő fasírthoz. Nem győzött hálálkodni. Még a pénztáros is megköszönte.

Bevásárláskor nem volt a kocsiban 100-asom, egy csöppnyi talán lehetett 9 éves leányka mondta anyukájának a kocsiban van százas oda adhatom a néninek? Szaladt és nekem adta. Kicsordult a könnyem édes pici lány....Vásárlás után megvártam őket és egy nagy doboz Raffaellóval megköszöntem és kértem maradjon ilyen tündér, anyukájának pedig gratuláltam a neveléséhez.

Én is fizettem már ki a sorban előttem vásárló nő cechjét, akinek a pénztárnál derült ki, hogy nincs elég pénze, és elsírta magát... Vendéglátós volt, aki a járvány(-kezelésnek hazudott elmebeteg intézkedések) miatt elveszítette az állását. Nem győzött hálálkodni, mondtam, hogy nyugodtan tegye el a visszajárót, még adtam mellé neki 1000 Ft-ot is. Pedig én sem vagyok milliomos, de jól esett segíteni. Ahogyan velem is előfordult már, hogy a boltban elengedték a különbözetet, vagy egy utas megvette a jegyemet. Vannak még korrekt emberek...   Forrás


Szólj hozzá