Érdemes meghallgatni, hogyan lehet akár világszinten elterjeszteni a hibás tudást.

Pár évvel ezelőtt beszélgettek Sebestyén Balázsék dr. Szendi Gáborral egy reggeli rádióműsorban. Többek között az is szóba került, hogyan lehet tudományos eredményekkel manipulálni, hogyan terjeszthetőek a tudományos álhírek. Tanulságos!

Szendi Gábor szerint a  tudományos hipotéziseknek van egyfajta tehetetlensége. Ha egyszer valami berakta magát a közegészségügy vezetőinek fejébe, az nagyon sokáig ott marad - hiába vannak új kutatási eredmények. Sokan nem naprakészek, mert nincs idejük, vagy nem tudnak úgy angolul, hogy a legújabb tudományos ismereteket elérjék. 

Részlet a beszélgetésből:

S.B.: Adott egy tudós, aki arra teszi fel az életét, hogy kutasson. És akkor jön a gyógyszeripar, és azt mondja neki: publikáld ezt a tanulmányt amit én pénzelek. Hamisítsál, hazudjál, és ezért te kapsz egy x összeget. 

SZ.G.: Ez egy bizonyított dolog. Lényegében neki nem is kell semmit csinálni. Híressé válik, és utána megírják helyette a tanulmányt - pl. a gyógyszer cég reklám cége. Azt mondják neki: figyelj, te már annyira híres vagy, hogyha írsz nekünk, adunk ötezer dollárt. Ezért adod a neved? Persze hogy adom. Vesznek még egy háromezres meg egy ezrest véleményt is, és akkor ez a díszes kompánia szerepel a tanulmányban, mint szerzőcsapat. Ez hitelesíti a cikket. A cikket benyomják egy szaklapban, és mindenki úgy idézi, mintha igaz volna.

S.B: Akkor megélhetési tudósok cikkeire hivatkozva kezdünk el például egy gyógyszert szedni?

SZ.G.: Az antidepresszáns esetén egy bírósági per kapcsán egy David Healy nevű kutató - aki nagy kritikusa az antidepresszánsoknak - a bírósági papírral bemehetett a gyógyszeripar archívumában, és előszedte a régi cikkeket, amit annak az antidepresszánsnak a propagálására írtak szaklapoknak. 100 cikkből ötvenen az szerepelt, hogy A SZERZŐ KÉSŐBB MEGHATÁROZANDÓ. Ezt az 50 cikket a reklámcég írta.És ezek után megnézte David Healy, és kiderült hogy mind a 100 cikk megjelent, de az az 50 cikk neves lapokban.
És ezekre a "hamisított" cikkekre hatszor gyakrabban hivatkoztak. Ez egy tragédia.

Szendi Gáborról a Nőklapja.hu írta:

"Talán azzal kezdődött az én történetem, hogy fiatalkoromban nagyon sokat éheztünk, rengeteg zsíros kenyeret ettünk, ma is csodálkozom, hogyan lehetett zsíros kenyéren felnőni úgy, hogy nincs komolyabb bajom. Egészséges akartam maradni, emiatt egy csomó közegészségügyi és orvostudományi maszlagot elhittem. Amikor elkezdtem dolgozni a Magatartástudományi Intézetben, már hozzáfértem valós nemzetközi kutatásokhoz, adatokhoz, és azzal szembesültem, hogy minden másképpen van, népegészségügyi szinten ezerféle módon károsítják az embereket. Ezeknek a kimondásával nem lázadni akarok, csak elmondom, hogy is van valójában."