Az alábbi történetek név nélkül lettek közzétéve. Talán igazak, talán nem. A saját tapasztalataira építve mindenki eldöntheti, hogy valóban mondhattak-e ilyet azok, akik az emberek gyógyítására esküdtek fel.

1.

„Időpont nélkül besétálni, főleg lázasan, náthásan vagy hasmenéstől szenvedve tilos!” - mondja egy dunántúli orvos, akihez csak telefonos egyeztetés után mehetnének a betegek a rendelőbe. Mindenkit hazaküld, aki nem egyeztetett, és covid-gyanús. Szerinte sokan nem értik, hogy értük van ez a szabály.

„Mi napi két-három tesztet végzünk, de az elmúlt 3 hétben csak három covidost találtunk. Mindannyian külföldről jöttek, ők letöltötték a karantént. Most más vírusok vannak, de hasonló kezdeti tünetekkel, így nagyon résen kell lenni, hogy időben megakadályozzuk a covid terjedését.”

A háziorvos elmondta, hogy az időpontkéréses rendszer miatt általában 2 beteg van a váróban, de hiába van elég helyük, gyakran egymás mellé ülnek és lehúzott maszkkal beszélgetnek.

„Belefáradok az állandó küzdelembe az ilyen emberekkel. Nem értik, hogy őket védem, amikor rájuk szólok, hogy maszkot fel, kiküldöm és visszahívom máskorra ha köhög, ha nincs időpontja. Néha azt gondolom, fel kéne adni az egészet, jöjjenek, ahogy akarnak, rábízni mindent az oltásra, az oltatlanok vessenek magukra!”

2.

A gyöngyösi háziorvos sem enged be mindenkit.

„Nálam ablakrendelés van, csak azt engedem be, akit meg kell vizsgálni. Nem nyitott a váró, mert nem lehet elmagyarázni az embereknek, hogy ne üljenek egymás hegyére-hátára.”
Ő azzal küzd, hogy még a rendelő előtt is köpködött kint valaki, akit tesztelésre küldtek. Egy bácsi lázasan, köhögve ment, hogy fáj a szíve, de még maszkot sem vitt.

„Ráadtam egy maszkot, megvizsgáltam, de ha ez tömegessé válik, ha mindenki csak bejön a rendelőbe covid-gyanúval, nem tudok annyit fertőtleníteni, hogy az biztonságos legyen. Szerencsére elindultak újra a mintavételi pontok, így nem a mentősöknek kell rohanniuk tesztet csinálni, hanem elmehet a beteg, ha beküldjük a telefonos egyeztetés alapján.”

Ő örülne, ha újra elrendelnék a maszkhasználatot a boltokban, tömegközlekedési eszközökön is.

„A távolságtartást nem kellene elfelejteni. Jó lenne elkerülni a bezárásokat, és ehhez csak egy kis figyelem, szabálytartás és persze az oltások kellenek.”

3.

Egy főváros közeli rendelő asszisztense még mindig a leterheltségre panaszkodik.

„Napi három órával nőtt a munkaidőnk. Ingyen csináljuk, másfél éve. Mi nem home office-ban dolgozunk. Majdnem minden kolléga covidos lett. Sokan ránk mérgesek, mert ha mi is elmegyünk, ellátatlan lesz egy-egy körzet” – magyarázza, mivel küzdenek.

Naponta körülbelül száz oltást kell beadniuk, négyféle vakcináról egyeztetnek, hogy ki-mikor mehet, ezen kívül van napi legalább 80 beteg, egyre több COVID-gyanús, beutalókat, recepteket, táppénzt, közgyógyászati javaslatot, igazolást, gyógyszer támogatást intéznek.

A gyógyszert nem az utolsó szemnél, hanem az utolsó levélnél kell kérni, hogy időben megkapja mindenki.

„És ott van a sok fekvő betegünk, akikhez mi járunk. Dolgozunk a kórház helyett is, a bezárt szakrendelők helyett is. Ez három munkahely. Legalább az oltást vennék át tőlünk. Ez azért is lenne jobb, mert egyre több a Covid-gyanús, akik megfertőzhetik a harmadik oltásért jövőket.”

- mondja az asszisztens.

Szerinte ez a helyzet nagyon mérgezi a beteg-háziorvos kapcsolatot, mindenki türelmetlen, rohamtempóban dolgoznak a rendelőben, nehéz őket telefonon elérni, és az emelkedő covid-gyanúsak mellé jön jövő hónaptól az influenza elleni oltás is.

"Oltópont vagyunk vagy egy háziorvosi rendelő? Ép ésszel nehéz felfogni, hogy lehet ezt ránk terhelni újra”
– mondja az asszisztens.