Egyetemi tanulmány politikai megrendelésre: így lehet rávenni az embereket az oltásra

A politikában és a médiában zajló koronavita régóta egy kérdés körül forog: kit, mikor és milyen gyorsan oltanak be? Állítólag csak így lehet megvédeni a lakosságot az új koronavírus veszélyétől. A lakosság jelentős része azonban még mindig nem akarja a vakcinákat, és tart attól, hogy ez egyelőre kísérleti stádium.

Tudományos szempontból vették górcső alá, hogy az úgynevezett "vakcina-szkeptikusokra" hmivel lehetne hatni. A berlini Humboldt Egyetem és a berlini Social Science Center (WZB) így összegezte a tapasztalatokat:

"Mintánkban azt tapasztaltuk, hogy a válaszadók csak 67 százaléka fogadná el az oltást, ha az rendelkezésre állna. További 17 százalék nem dönt az oltási kérdésben, további 16 százalék pedig teljesen megtagadná az oltást."

Korábban azt mondták, hogy legalább a lakosság 60-70 százalékát be kell oltani. Mostanra azonban 80 %-ra növelték az "immunizációs kvótát".

"A legfrissebb felmérések arra engednek következtetni, hogy ezt a célt valószínűleg sok országban lehetetlen teljesíteni."

A kutatást vezető Prof. Dr. Heike Klüvernek azonban különböző megközelítései vannak az oltási hajlandóság jelentős növelésére. A tanulmány szerint három különböző politikai eszközben érdemes gondolkodni. Ezek a "szabadságjogok biztosítása", az "anyagi ellentételezés", és a "háziorvosok általi oltás".

Németországban 20 500 embert kérdeztek meg egy reprezentatív lakossági felmérés keretében. A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a megfelelő közlemény szerint az oltási hajlandóságot, különösen az úgynevezett bizonytalanok csoportján belül, a "politikai eszközök" jelentősen növelhetik. Így az említett stratégiák egyenként képesek "körülbelül öt százalékponttal növelni az oltási hajlandóságot". Összességében még 13 százalékpont is reális - de csakis a bizonytalanok körében.

"A vakcinázást határozottan ellenzők csoportjában ennek a három stratégiának alig van hatása."

A meggyőzéshez alkalmazandó stratégia eldöntésekor a népesség életkora volt a meghatározó. A fiatalabb célcsoport számára a "szabadságjogok" megadása fontosabb, míg a "határozatlan idős polgárokra szempontjából eredményesebb a háziorvosok bevonása.

Ha a politikusok pénzügyi ösztönzőket akarnak igénybe venni, a pénztárcát szélesre kell nyitni:

"Csak akkor van hatása, ha az összeg kellően magas (legalább 50 euró), míg a túl alacsony összeg (pl. 25 euró) nem bír mozgósító erővel."


Szólj hozzá