Ezt mondja az ENSZ.

„A mostani válság közvetett következményei a még nagyobb szegénység, rövidebb várható élettartam, nagyobb éhínség, rosszabb oktatási lehetőségek és nagyobb csecsemőhalandóság” – mondta Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius koordinátora. Ennek elsősorban gazdasági vonatkozása van: a nyersanyagárak visszaesése, az átutalások csökkentése, a kereskedelemben bekövetkezett zavarok, és az a tény, hogy az elszigetelődésre vonatkozó intézkedések jelentősen megnehezítették a túlélést, különösen a nők és az alkalmi, vagy napszámos munkát végzők számára.

A szegény országokat oktatási és egészségügyi szempontból is súlyosabban érintette a járvány, mivel ezeknek az országoknak a lakossága nagyon kiszolgáltatott az olyan betegségeknek, mint a kanyaró, a malária és a tuberkulózis.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsánál Rosemary DiCarlo, politikai ügyekért felelős helyettes államtitkár ismertette a járvány békére és biztonságra gyakorolt hatásait is, és elmondta, hogy ezen a területen is megnövekedett a kockázat.

Az állami intézményekbe vetett bizalom meginoghat, és ez instabilitáshoz vezethet, ha az emberek úgy látják, hogy a hatóságok nem kezelték jól a helyzetet, vagy nem elég átláthatóak az intézkedéseik – figyelmeztetett.