5 elkerülhetetlen intézkedés az extrém időjárási kihívások áthidalására.

Ha ezeket a lépéseket nem lépjük meg 10 éven belül, a magyar mezőgazdaság versenyképessége megszűnik, és az ország élelmiszer-importra szorul.

A technológia adott, a szemléletváltás elindult, de politikai akaratnak kell társulni hozzá, hogy valóban hatékonyan 

Szárazságtűrő fajok

A klímaváltozás nem a jövő, hanem a jelen. A hagyományos kukorica-szójabiztonság megrendült. Olyan növényekre van szükség, amelyek fiziológiailag alkalmazkodtak a vízhiányhoz. A cirok, a köles vagy a csicseriborsó vízigénye jóval alacsonyabb, gyökérzetük hatékonyabban aknázza ki a mélyebb talajrétegeket. A nemesítésnek a rövidebb tenyészidejű fajtákra kell fókuszálnia, hogy elkerüljük a kritikus júliusi hőstresszt.

Regeneratív talajművelés

A szántás a 19. század technológiája, amely a 21. században talajpusztítássá vált. A forgatásos művelés során a talaj felső rétege kiszárad, a szerves anyag oxidálódik, a talajélet pedig elpusztul. A No-Till (szántásmentes) technológia megőrzi a talaj szerkezetét és kapillárisrendszerét. Ezáltal a hirtelen lezúduló csapadék nem elfolyik, hanem beszivárog. A „szántótalp-betegség” megszüntetésével a növények mélyebbre tudnak gyökerezni, elérve a természetes vízkészleteket.

Hidrológiai fordulat: Az Alföld mint víztározó

A folyószabályozásaink a víz gyors elvezetésére épültek, ami ma már öngyilkosság. A talajvízszint süllyedése a Homokhátság elsivatagosodásához vezetett. Nem gátak, hanem vízvisszatartás kell. A régi ártéri gazdálkodást modern mérnöki megoldásokkal kell ötvözni. A belvízcsatornákat meg kell fordítani: tavasszal ne a Dunába és Tiszába pumpáljuk a vizet, hanem onnan töltsük fel az ártereket és a talajvíz-lencséket. Ez az egyetlen módja a talajvízszint stabilizálásának.

Talajtakarás nagyüzemben

A csupasz talaj a nyári napsütésben akár 60°C-ra is felhevülhet, ami megöli a mikrobiológiát és azonnali párolgást okoz, amit talajtakarással tudunk csak kivédeni. A mulcs (legyen az szalma vagy takarónövények szármaradványa) fizikai gátat képez a napsugárzás és az evaporáció között. Egy jól mulcsolt talaj hőmérséklete 15-20 fokkal is alacsonyabb lehet, ami ideális a talajélet szempontjából. Emellett a gyomnyomás csökkentésével a vegyszerhasználat is mérsékelhető.

Erdőtelepítés és mikroklíma

Az erdő nem csak faanyag, hanem klímaszabályozó eszköz. Az Alföldön az erdősültség messze elmarad az ideálistól, ami felerősíti a szelet (extra párologtatás) és csökkenti a helyi csapadék képződését. Az erdősávok megtörik a szelet, csökkentve az evapotranszspirációt (a talajból és a növényekből származó teljes vízveszteséget) a környező táblákon. A fák párologtatása növeli a levegő páratartalmát, ami elősegíti a csapadék kialakulását. A „zöld folyosók” hűtik a környezetüket, csökkentve az aszály súlyosságát.

Vízépítési beruházások - a táj újraformálása

Mivel az Alföld medence jellegű, technikailag lehetséges a folyók vizének kivezetése a puszta mélyebb pontjaira. Ehhez azonban politikai akarat és hatalmas beruházások kellenek. A nagyüzemi öntözés nem megoldás mert szikesít és drága, ha nincs mellette táj szintű vízvisszatartás. Új csatornákra, tározókra és az árterek rehabilitációjára van szükség. A cél, hogy Magyarország ne „átfolyó” terület legyen, hanem egy hatalmas, jól gazdálkodó szivacs.