Az ukrán-orosz konfliktus kitörése óta, vagyis 3 hét alatt már több mint félmillió menekült érkezett Magyarországra. A szám várhatóan tovább nőhet, és akár 1 millió is lehet.
Európa más országaiba menekülők száma már most meghaladta a 3 milliót! Becsülni sem lehet, hogy a 44 milliós országból még mennyien indulnak útnak.
A menekülthullám közegészségügyi vonatkozásait tekintve több veszély is felmerül a szakemberek szerint.
- Megugorhat a covidos esetszám
- Egyéb fertőzőbetegségek jelenhetnek meg.
Ukrajna a Covid–19 elleni oltások terén jóval elmarad az eu-s átlagtól. Az Our World in Data adatai szerint Ukrajnában a lakosság 1,73 %-a kapott harmadik oltást. Ez az eu-ban közel 50 százalék!
A beoltottság tekintetében is sereghajtó Ukrajna - az lakosság harmada kapta meg a két covid oltást. (Megjegyzés: Az átoltatlanság Ukrajnában nem jelentett extra leterheltséget az egészségügyben.)
Milyen egészségügyi ellátás jár a menekülőknek?
Aki nem kér valamilyen menekültügyi státuszt, az az országba lépéstől 30 napig jogosult ingyenes ellátásra és támogatott árú gyógyszerekre. Aki benyújtja a kérelmet, azok 30 nap után is a magyar állampolgárokkal azonos ellátásra jogosultak.
Az elhelyezetteknek a területileg illetékes háziorvos vagy házi gyerekorvos Covid–19 és influenza elleni oltást, illetve MMR (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő elleni) oltást ajánlhat fel, de a védőnői ellátás keretében az életkorhoz kötött kötelező oltások szervezését is biztosítják nekik.
Kásler Miklós egy március 5-i videóban külön is említette a menekült gyerekek oltásának feladatát: „Magyarországon 13-féle kötelező vakcináció van gyermekkorban, Ukrajnában csak 4-5.”
A miniszter kitért arra, hogy az egészségügyi ellátáson túl meg kell szervezni a Magyarországra érkező és itt maradó határon túli gyermekek oktatását, az érettségire való felkészülést, az egyetemisták ellátását, de a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház színészeinek elhelyezését is biztosítanunk kell.
Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója szerint a fogadóországoknak nem kellene félniük attól, hogy a menekültek esetleg behurcolják a fertőzéseket.
„Mindig felmerül, hogy valamilyen módon a háború borzalmai elől menekülő emberek magukkal hoznak dolgokat. De ez nem így van”
Példaként a Covid–19-et hozta fel: „Európában jelenleg is rengeteg Covid van. Az ukrán menekültek nem fognak változtatni ezen.” (Megjegyzés: Akkor miért kellett/kell az emberek szabad utazását korlátozni az elmúlt 2 évben?)
Póta György házi gyerekorvos megpróbálta megmagyarázni miért nem jelentenek veszélyt a tömegesen beérkező oltatlan emberek. Azt mondta, hogy:
van ugyan járványügyi kockázata annak, hogy a miénknél lényegesen rosszabb oltási státusszal rendelkező emberek érkeznek tömegesen az országba, de a lakosságra ez nem jelent veszélyt, mert az érintett gyerekek már jóval azelőtt az ellátórendszer látóterébe kerülnek, hogy bekerülnének a helyi közösségbe.
2020 márciusában igen eltérően kommunikáltak az országba érkező menekültek ügyében. (Megjegyzés: akkor migránsokról beszéltek.). Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója már 2020. március 1-jén, azaz a magyarországi koronavírus-járvány kezdetekor kijelentette, hogy összefüggés van a koronavírus és a migráció között.
Orbán Viktor miniszterelnök 2021 novemberében úgy nyilatkozott, hogy:
„A migránsok nyilvánvalóan, különösen az illegálisak, behurcolják a fertőzéseket, tehát ez a sok variáns mind így jön be. A migráció okozza, fölpörgeti, növeli a járvány mértékét.”
Ez ma már így hangzik:
A kormány 24 órás szolgálatban, már a határmenti gyűjtőpontokon biztosítja az emberek egészségügyi szűrését, ellátását, koronavírus-tesztelését, és szükség esetén megszervezik kórházi ellátásukat.
Vagyis: az ukrán menekültektől senkinek nem kell tartani, hogy bármit is behurcolnak az országba. És nem kell vészharangokat kongatni, hogy az 500 ezer-1 millió menekült az egészségügyre extra leterhelést jelentene.
(Megjegyzés: Ne csodálkozzunk: már régen nem egészségügyi problémáról beszélünk. Ez kőkemény politika!)