458 településen nincs orvos Magyarországon!

2021 elején a háziorvosi praxisok 10%-a betöltetlen Magyarországon.

A    2021. február  elsejei  adatok  szerint  609  betöltetlen  háziorvosi  praxis van Magyarországon, összesen 458 településen- írja a Gazdaságkutató Intézet.

A 609 praxisból 16 közel 15 éve, 59 több mint 10 éve, 157 pedig több mint 5 éve betöltetlen. Ez nem csak azt jelenti, hogy a 6350 praxis közül, nagyságrendileg minden tizedik betöltetlen, de azt is, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy a praxisjog eladható és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra.2010 és 2019 között 438 fővel (7%-kal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma.

Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik. Megyei  szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben,  ahol  47,illetve  46 háziorvost keresnek. Továbbá átlag feletti volt még ez a szám Budapesten, Fejér, Bács-Kiskun  és  Békés-megyék esetében.  

Települések  tekintetében  kiemelkedik Tatabánya  és  Salgótarján (7-7 betöltetlen  praxissal).  Továbbá  4-nél  több  háziorvos  hiányzott  Békéscsabán, Dunaújvárosban,  Pápán,  Szombathelyen,  Zalaegerszegen,  a  XIII.,  a  XIV  és  a  XX. kerületekben.
A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés,  azaz  a nyugdíjba vonuló orvosok helyet nincs utánpótlás. A háziorvosok átlag életkora 59 év körüli.

2010 óta 70%-kal nőtt az alapellátásban dolgozók keresete, ezen belül a háziorvosok bére 85%-kal nőtt, de a bérek emelése nem volt elegendő vonzerő a praxisok betöltésére. 2021-től a háziorvosokat praxisközösségbe lépésre  ösztönzi  a  Kormány  új  támogatási  politikája.  Ennek  célja,  hogy  a  helyi alapellátásban dolgozók egy csapatba szerveződve magasabb szintű ellátást nyújtsanak például azáltal, hogy közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, amit egyénenként nem tudnának megvenni.

Jelenleg 126 praxisközösség működik, 600 körüli praxissal. Ezeket a praxisokat korábban a Svájci Alap és az Európai Unió támogatta (3,6, illetve 7,6 milliárd forinttal), 2019-től költségvetési forrásból 8,6 milliárd  forinthoz  juthatnak. A 2021-es  orvosbéremelés  miatti megemelt támogatás praxisközösségenként jár. Akik legszorosabban együttműködnek, azok a teljes béremelést megkapják,  akik lazább közösséget vállalnak,  azok az emelés nyolcvan százalékát kapják meg, akik pedig nem vállalnak praxisközösséget, azok a teljes összeg harminc százalékához juthatnak. Vagyis a többi orvoshoz képest csak azok nem kerülnek hátrányba, akik a teljes praxisközösséget vállalják, persze csak akkor, ha erre lesz érdeklődés a többi háziorvos részéről.

A praxisközösség önmagában nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, ettől több háziorvos nem lesz, illetve a betegekre eddig fordítható idő sem lesz több.Olyan területeken, ahol az ellátási körzet nagy, aprófalvas vagy tanyás jellegű, s ahol a háziorvos már most is rendszeresen kijár a betegekhez (mert azok nem tudnak a rendelőbe eljutni), a praxisközösség igen nehezen működtethető, s érdemi javulást sem jelent. Mint ahogy a be nem töltött praxisok helyettesítését sem fogja ez megoldani. 


Szólj hozzá