Riasztó előrejelzés: Minden ötödik magyar település elnéptelenedhet

A magyar települések egyötödét fenyegeti lassú kihalás – írja a Forbes.hu a Gazdaság Kutató Intézet kutatását ismertetve.

A KSH adatai alapján 2010 és 2020 között a

  • 18 év alattiak népességen belüli aránya 18-ról 16 százalékra csökkent,
  • a gyereket már nagy valószínűséggel nem vállaló 40-59 év közöttiek aránya 28-ról 30,
  • a 60 év felettiek aránya 22-ről 26 százalékra nőtt.

Ráadásul az adatokban nem szerepel az időközben külföldre távozott, jellemzően 50 év alatti magyar.

Azokat a településeket, ahol a fiatalkorú népesség az állandó lakosság legalább negyedét teszi ki, nagy valószínűséggel nem fenyegeti hosszabb távon népességfogyás,

azokat a településeket viszont igen, ahol a 18 éven aluliak aránya kisebb, mint 15 százalék, ez pedig a települések ötödéről elmondható.

147 településnek (ez a települések öt százaléka) a léte is veszélybe kerülhet, ezekben ugyanis nem éri el a 10 százalékot a fiatalkorúak aránya.

A települések ötödében az állandó népesség 30 százaléka 60 év feletti, az elöregedő települések főleg az ország északi, északkeleti területén és a Balaton keleti részén koncentrálódnak, a legnehezebb helyzetben pedig a falvak vannak. A települések ötödén, vagyis 645 településen 300 vagy az alatti a lakosság száma. Ezek a községek különösen veszélyeztetettek. 114 ilyen településen 10 százalék vagy az alatti a fiatalkorúak aránya.

A GKI szerint valószínűtlen, hogy ezek a települések célzott vidékfejlesztési programok nélkül, a jelen trendek mellett tartósan fennmaradnak.

A közlemény megjegyzi, hosszú távon fontos figyelembe venni az elöregedő településeknek az egészségügyi és a szociális ellátásra gyakorolt hatását.

A magyar egészségügyi rendszer számára komoly kihívást jelent ez a jövőben, hiszen csak az utóbbi egy évben 233-mal nőtt az olyan háziorvos praxisok száma, ahol helyettesítéssel kell megoldani a működtetést.

A szociális, bentlakásos intézeti helyekre pedig éveket kell már most is várni, miközben az igény ezekre folyamatosan nő. Ez pedig a GKI szerint arra int, hogy a települések jelentős részén inkább az egészségügyi és szociális ellátásra kellene költeni az állami és önkormányzati pénzeket a sport és hitéleti célú, vagy egyéb presztízsberuházások helyett. Ugyanígy sokkal célszerűbb volna az alsórendű utakat gyors ütemben felújítani a szakrendelők és kórházak eléréséhez, mint újabb gyorsforgalmi utakat, ki nem használt vasutat építeni.


Szólj hozzá